A biciklis mottómról

A sztori a dinamikus egyensúlyról szól. Arról, hogy haladás nélkül energiát vesztünk, ami – ugye – azért furcsa, mert a haladásunkhoz energiát kell felhasználnunk. Ennek ellenére a teremtő gondolat, a cselekvő képzelet arról győzhet meg, hogy mozgásba kell hozni nem csak magunkat, de lehetőleg a környezetünket is.

Kreatív ötleteimmel, vad alternatíváimmal rendre az idegbajt hozom barátaimra, munkatársaimra, klienseimre, pedig csak azt provokálom, hogy egy-egy kihívás kezelésében menjünk el a falig. Lássuk az ötletben rejlő összes lehetőséget és persze kockázatokat.

Igen, lehet elengedett kézzel is biciklizni. Ha testeden, érzékszerveiden szabadon áramoltatod át a gravitációt. Ha egyensúlyba hozod magad a világgal. Persze, ki is lehet billenni, s az élmény, hogy esetleg el is eshetsz, hidd el csak erősíthet …