Sámán, pap, lelkész, szerzetes…

Ki áll a céged élén, avagy hogyan vezeted a nyájad?

Így, a szent ünnepek közeledtével egyre többször keresünk fogódzkodókat lelki, vallási tematikában. Magyarázatokat, értelmezéseket, melyek segítenek eligazodni szerepeinkben, közösségünkben. Nem lehet ez alól kivétel az életünk egyik legnagyobb szegmense, a munkahelyünk sem. S vállalkozóként, cégvezetőként is találunk mintákat ezekben a forrásokban.

A következő felosztás Adelson svéd szociálpszichológus munkája nyomán kínál azonosulási lehetőséget cégtulajdonosoknak, CEO-knak. Stratégiai döntéshozóknak, akik azáltal érnek el sikereket, hogy hatnak másokra. Más szóval vezetőknek, olyan személyeknek, akik küldetésüknek tekintik, hogy munkatársaik, csapatuk tagjai örömet találjanak a munkájukban, alkotó tevékenységként éljék meg hozzájárulásukat a cégük sikeréhez, melynek révén maguk is többé válnak.

Sámánok

Ha beszélhetünk törzsi szokásokról (tribe habit) az egy-egy cégnél jellemző szervezeti kultúrával kapcsolatban, akkor könnyen belátható, hogy az ilyen hozzáállás szerves módon kitermeli a ’sámán-izmust’ is. A sámánok azért váltak a törzsek megkülönböztetett értékű vezetőivé, mert tudtak az istenekkel kommunikálni. Rajtuk keresztül kapták meg a törzs tagjai azokat a normákat, szabályokat, megoldásokat, melyek segítettek elrendezni az életüket.

Gyakorlatuk alapján megkülönböztethetünk „hideg” és „meleg” sámánokat. Az előzőek úgy esnek transzba, úgy művelik a csodát (az istenekkel való kommunikáció), hogy abban kizárólag csak saját maguk érintettek. Az utóbbiak bevonó jellegű szertartások során valósítják meg ugyanezt. Velük együtt egy időben esik transzba a teljes közösség.

A modern piaci szervezetekben az istenekkel való kommunikáció helyére a cég működési területe, szakiránya kerül. Amikor karizmatikus vezetőkről beszélünk, akik személyükben képviselik a cég értékeit, jövőképét, küldetését, akkor valójában sámánokról van szó. A hideg sámán tipikus példája Stive Jobs az Apple élén. A melegre a legjobb példát Tony Hsieh, a Zappos igazgatója nyújtja.

Jobsról mindenki tudja, hogy zárkózott, befelé forduló, zsarnokoskodó alkat. 1996-ban az Apple komoly bajban volt. Jobs megígérte, hogy részt vesz az Apple megmentésében, mert fontosnak érezte az általa alapított cég sorsát, de nem mint igazgató. Ekkora azonban már titulus nélkül is ő diktált. Kezdeti intézkedéseivel azonban hamarosan konfliktusba került az igazgatói tanáccsal. Ezt a problémát úgy kívánta megoldani, hogy felszólította a tanácsot, hogy két ember kivételével mondjanak le, vagy ő távozik a cégtől. Habár ez meghökkentő kérés volt, de addigra a megkopott fényű cégnél senki nem ragaszkodott az igazgatói tagságához, így teljesítették Jobs ultimátumát. (Forrás: Wikipedia)

Hsieh – aki annak ellenére, hogy milliárdos – egy lakókocsiban él, s ebben a Zappos-ban, a cégében meglévő nyitott, közösségszerű kultúrának kifejezését látjuk, ahol a “céges mantra” az “öröm, és kis furcsaság” (create fun and a little weirdness). “Sok vállalat beszél a munka és a magánélet egyensúlyáról, mi ennél többről, a munka és az élet integrációjáról gondolkodunk és gondoskodunk” – mondta a The New York Times-nak 2015-ben.

Papok

A papok más viszonyban vannak istenükkel. Ők az egyházi hierarchiában nekik jutott posztnak akarnak megfelelni. Pontosan tudják, hogy – noha felkentségük, és küldetésük vezető pozícióra jogosítja őket – ők is csak egy polcot foglalnak el a maguk felett és az alattuk lévő döntnökök sorában. Hogy ne menjünk nagyon messzire a lehetséges példáért, ezt a karaktert látjuk megjelenni Eric Schmidt személyében, aki a Google vezérigazgatója volt tíz éven keresztül, s egy különleges triumvirátus tagjaként juttatta a világgazdaság élére a keresőmotorjáról elhíresült vállalatot. A ’pap’ szerepe a kiválasztás és a felhatalmazás. Láthatóan másokat hoz helyzetbe, de a helyzetbe kerültek is tudják, kinek köszönhetik megnövekedett illetékességüket.

Lelkészek

A kálvinista, vagy puritán egyházak ’illetékesei’ másként működnek. Ők leginkább a lelkek megmentésére fókuszálnak. Mármint minden egyes konkrét lélek megmentésében látják a feladatukat. Ők azok, akik az egyénhez fordulnak. Személyes útmutatást, direkt közvetlen támogatást adnak híveiknek, ha kell külön-külön mindenkinek. Ez a szerep a modern piaci szervezetekben a ’tehetség-gondozás’ burkában születik újjá leggyakrabban.

Szerzetesek

Néhány évvel ezelőtt ez a felsorolás ezzel a kategóriával rövidebb lett volna. A tudás alapú, digitalizációra épülő, megosztási elven működő gazdaságban – (mint mondjuk az Ipar 4.0 világa) – egy újabb szerep terjed egyre szélesebb körben. A digitális nomádok által működtetett hatékony és széles körben elismert szolgáltatást nyújtó szervezetek laposak, kicsik és nagyon individuálisak. Kinek-kinek saját külön bejáratú kapcsolata van az ő saját istenével. Nem kér közvetítést, nem ismer el maga fölött senkit. Tényleg nagyon spirituálisak, tényleg nagyon egyediek és – persze – legtöbbször nagyon szembe mennek a meglévő kánonnal.

Üzleti coachként módom volt mind a négy kategóriába sorolható üzletemberrel együtt dolgozni, s épp a velük való közös munka alapján mondhatom, hogy megszületőben van az üzleti coaching 4.0. az üzleti akceleráció sajátos módszertana is. A bevett rövidítés újrafogalmazásával MBAC, azaz Master of Business Acceleration by Coaching.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s