Csak egy életed van, az, amit most élsz.

Csak egy életed van, az, amit most élsz. Bármilyen megoldást választasz, a döntésed kifejezi az életstratégiádat, ahogy a világhoz és benne önmagadhoz viszonyulsz.  Ha este, lefekvés után, amikor lepergeted a nap történéseit elalvás előtt, vagy hajnalban, amikor felriadsz és elkezdenek táncolni a mellkasodban a félelmek, démonok – ki vagy Te és mi a dolgod a világban – talán eszedbe jut ez a könyvesbolti szituáció. „Mégis a másik változatot kellett volna választanom?”

Lehet, nem tudom… Amit tudok, hogy emberek ezrei, tízezrei hozzád hasonló előtörténettel, karrier-úttal teszik fel maguknak újra meg újra a kérdést, számtalan formában:

Meddig érdemes még ezt, amit most csinálok, ugyanígy folytatni?

Biztosan ez a legtöbb, ami kitelik belőlem?

Tényleg ennek a multinak kell tolnom a szekerét addig, amíg le nem fordulok a székről?

Vagy – belegondolva abba, hogy éppen tegnap adtad föl a századik pályázatodat a meghirdetett álláshelyekre – még lélekölőbben:

Létezhet, hogy ötven felett egyszerűen leírják az embereket, lehetnek bármily pedigrével?

Valóban azt sugárzom, hogy én már kész vagyok, belőlem semmi új nem származhat?

Hogy nem szakadt be a föld az alatt kis pökhendi hr-es alatt, aki foghegyről odavetette az interjú során, ’úgy vélem, ön túlképzett ehhez az álláshoz?’

Kik vesznek körül a munkahelyeden? Már alig páran abból a generációból, amelyikhez te is tartozol. Fiatalokkal persze jó egy légtérben dolgozni, de hol van az a precizitás, megfontoltság, körültekintés, amivel eddig itt a dolgokat intéztétek! Egyáltalán, milyen nyelvet használnak?! És a folyton változó főnökök. Mire kezdenéd kiismerni az egyiküket, már csak azt látod, hogy más névtábla van az ajtón.

Arról nem is beszélve, hogy félévente változik az irány, merre van az előre. A nemzetközi üzleti környezetben a tendenciák előrejelzése egyre nehezebb. Ma már talán a tegnap se biztos, nemhogy a holnap!

Nem, nem és nem! Amit ez a CÉG elért, azt jórészt mind neked köszönheti! Végigmenve a folyosón, pontosan tudod, ki miért és hogyan került arra a helyre, ahol most van. Teljesen egyértelmű a számodra, kitől mit lehet várni. Ez egy svájci óra minőségében felépített vállalkozás, s itt már csak a legfinomabb műszerolaj néhány cseppje kell a magas színvonalú teljesítmény fenntartásához. Ezt egy kisujjal is el lehet irányítani. Más kérdés, hogy pont az építkezés, a tényleges alkotás, a kreativitás veszett ki a mindennapokból.

De egy ekkora szervezettel nem lehet kísérletezni. A légi akrobatikát sem a Boeing 777eseknek találták ki. Amit a cégből, az általad irányított szervezeti egységből ki lehetett hozni, azt – a legjobb meggyőződésed szerint – neked és a csapatodnak már sikerült elérnetek. Más kérdés, hogy ezt fenn tudják-e!

Akik tényleg tudják, el is ismerik ezt, azok a hozzád közelálló emberek. A családod, a párod, a társad, a legjobb barátaid. Ők azok, akik akkor is veled voltak, amikor minden idegszáladdal a feladataidra koncentráltál. Nem ismerted a munkaidő végét, a hétvégét, a szabadságot. Tudják, és számon tartják, mennyit ruháztál be saját magad fejlesztésébe. Hányféle továbbképzésen, tréningen vettél részt. Többet közülük saját pénzedből finanszírozva. Honnan hoztad föl a mai szintre az angolodat! Küzdötted le az utazással szembeni ellenállásodat!

S őket megosztja, ahogy a helyzet(ed)re reagálnak. Körülbelül ugyanannyian vannak. akik szerint az a legjobb, ha tartalékolod a sikereidet kritikus időszakokra. A lehető legjobb helyed van: magas fizetés, szép iroda, céges kocsi, laptop… mi a fenéért ugrálnál?! Ez a társaság egyik fele által papolt imamalom.

Nincsenek kevesebben azonban azok sem, akik szerint már régen fel kellett volna állnod. Messze nem méltók hozzád sem a feladatok, sem a körülmények. Az elmúlt pár évben már csak visszafejlődsz. Egyre elviselhetetlenebb a stílusod. Régebben nem voltál ennyire morcos vagy bezárkózott.

Lehet, hogy nálad is beköszöntött az életközépi válság? A mid-life crisis? Ha tükörbe nézel, nem saját magaddal szembesülsz? Ott dobog a füledben: húzz el, hagyd ott a jól fizető munkahelyedet? Már nem tesz boldoggá, amit korábban élveztél? Egyre jobban vonzanak új eszmék, ideológiák? Megérintett a ’new age’ szellemisége?

Már nem tudsz úgy fókuszálni a dolgokra, mint korábban? Szinte vágysz fájdalmat okozó dolgokra? A legszívesebben kirohannál az egész világból? Egyre jobban irritálnak apróságok, amelyeknek korábban nem tulajdonítottál jelentőséget, esetleg észre sem vetted ezeket?

Új vágyak születnek benned: felfedezed magadban mélyre süllyesztett tehetséged a dobolásra, gitározásra, festésre, vagy más flow élményt nyújtó alkotásra? Elgondolkodsz az élet értelméről, az elmúlásról, a halálról?

Változást szeretnél, minden áron? Mindegy miben, csak legyen változás!? Visszamennél a húsz évvel ezelőtti önmagadhoz, az akkori frizurádhoz, zenéidhez? Vágysz rá, mint az oxigénre, hogy fiatalok vegyenek körül? Megemelt felelősségtudat tölt el a világgal, a társadalommal, az emberekkel szemben? Adni, tanítani szeretnél?

Érzed, mi több biztosan tudod, hogy a világnak többet tudsz adni és a benned lévő erők szunnyadoznak?

Csak meg kell találni a megfelelő kereteket, irányokat!

Csak ez a stressz ne lenne ilyen átkozottul erős!

Csak a többiek, a körülötted lévők végre belátnák, benned sokkal több van, mint amit gondolnak!

(Rövid részlet készülő könyvemből, mely a váltóállításról fog szólni. Arról, hogyan mehet végbe a Te életedben a megújulás – üzleti – hormonkezeléssel. Hiszen Te is tudod, váltani kell, s ebben az üzleti megoldás a nyerő!  CEO-ból Guruvá válni, ennek a programozása adja könyv fő üzenetét. Most vagy korábban vezető állásúak számára az átalakulásuk programozásáról szól majd a kötet. Tervem szerint túlélési kalauzt írok az üzleti Taigetoszba taszítottaknak. Amire számíthatsz:  Útvonaltervet kínálok a süllyesztőből való meneküléshez. Bemutatom, hogyan juttat el a vízszintes páternoszter a kapuzárási pániktól a teljes megújulásig… Megjelenés hamarosan!)