Jim Morrison-tól Freddie Mercury-ig

Boldogság – részletek felnagyítva

Ahogy kijöttünk a moziból a Bohém Rapszódia után, a lányom a kezembe nyomta a „The Doors”-ról 1991-ben készült film CD-jét. Érdekes volt látni Jim Morrison és Freddie Mercury, a két, korszakot meghatározó énekes életében meglévő párhuzamokat. Harcukat az őket körülvevő világgal, boldogság-keresésük állomásait. Korai és értelmetlen haláluk ellenére is teljes meggyőződéssel merem állítani, hogy kevesen léteztek, léteznek a földön, akik ennél a két embernél többet kaptak a boldogságból! Én – üzleti coachként – persze ahhoz keresem a párhuzamot, hogy kalandos életpályájukból milyen hozzáállás, „én”, vagy „szerep”-értelmezés vihető át vállalkozó, cégtulajdonos ügyfeleim életére.

A boldogság-kutatók szerint a boldogság négy összetevővel jellemezhető:

  • A kontroll megérzése
  • A kézben tartott folyamatok
  • A kapcsolati háló számossága és terhelhetősége
  • Vízió-jelentés (valami nálunk nagyobb dolog részének lenni)

Mind a négynek helyet kell biztosítani az életünkben, ahhoz, hogy elmondhassuk: tudjuk, mi a boldogság.

Freddie_kicsiként









A kis Mercury 
vélhetően első 
fényképe

A kontroll megérzése

Ha az emberek érzik a biztonságot, tudják, hogy rendelkeznek minden kompetenciával azzal a szolgáltatással, tevékenységgel kapcsolatban, amelyben éppen érintettek; ez segít megelőzni a kétségeket, félelmeket. Ahogy (akkor még) Farrokh Bulsara odaáll jövőbeli bandája tagjai elé, akik kinevetik és kétségbe vonják, ugyan mivel is járulhatna hozzá a kapafogú zanzibári csomagrakodó srác, Freddie a nagyobb sikerhez – Ő ahelyett, hogy szégyenkezve elsomfordálna, – megfordul s ott a kapualjban elkezd énekelni. S ez a magabiztosság, a tehetség gátlás nélküli megjelenítése, amit én a „kontroll” alatt értek.

Hasonló mozzanat játszódott le a Jim Morrisonról szóló filmben is, amikor a tengerparton felolvasta verseit, dalszövegeit barátjának, későbbi zenésztársának. „Tudom, mit tudok!” – s ez az, ami olyannyira hiányzik a legtöbbünkből.

A kézben tartott folyamatok

Hihetetlen, de az időnek, (leginkább persze a „jövő”-időnek) is nagy szerepe van a boldogságban. Az idő birtoklása nem más, mint jutalom a kockázatvállalásért, a beruházott teljesítményért. A mérhető szakaszokra bontott, megragadható állomásokhoz kötött haladás, növekedés örömét azok az építők és építtetők is ismerik, akik „bokréta-ünnepet” rendeznek, ha az általuk épített ház eléri a legmagasabb pontját. Bizony, a világsikerhez vezető út célok, tervek, döntések és következetes munka révén születik meg. Utólag végignézve, a Live Aid (1985. július 13-án) másfél milliárdos közönségének való zenélés zenetörténeti helykijelölő szerepét egyetlen más részvevő sem tudta oly mértékben birtokolni és megjeleníteni, mint a Queen.

A kapcsolati háló számossága és terhelhetősége

Tanulmányok tucatja mutatja, milyen erős a kapcsolat a teljesítmény és a jó társas légkör, a létező kapcsolatok között. A boldogság-kutatók szerint igazából a boldogságot nem is magunkban kell keresnünk, sokkal inkább közöttünk! Mindkét zenész „megjárta a hadak útját” ezügyben. Meg kellett, hogy szakítsák a viszonyukat az őket felnevelő családi közeggel, hogy helyet adhassanak az „új családjuknak”, a Doors ill. a Queen zenészeinek. Morrison és Mercury is áldozatává vált olyan szeparatista manipulációknak, melyek éket akartak vetni köztük és zenésztársaik között. Morrisonról mesélik, volt egy koncert, amit „Morrison és a The Doors” címen hirdettek meg a szervezők s Ő itt nem volt hajlandó fellépni.

Mi nem tekinthető már egészséges „társfüggőségnek”, kívülállóként nem könnyű megítélni. Tény, mindkettőjük élete számos példáját nyújtotta annak, hogy a másoktól érkező megerősítés az egyik legfontosabb tápláló erőforrása megmaradni a magunk választotta úton.

Vízió-jelentés (valami nálunk nagyobb dolog részének lenni)

A „Jó kiválónak lenni” (Good to Great) és a „Törzsi vezetés” (Tribal Leadership) c. kötetek is tárgyalják, mit jelent, milyen fontos, hogy egy cégnél legyen a profiton, a bevételeken túlmutató cél a vállalkozásban érintettek előtt! Freddie reakciója a Live Aid koncerten való szereplés lehetőségének elvetéséről: „Ha nélkülünk rendezik meg ezt az eseményt, egész hátralévő életünkben bánni fogjuk, hogy kihagytuk!” Gyakran ez az egyetlen vonás választja el a kiválót az éppen jótól.

Jim_utolsó képe









Jim Morrison 
vélhetően egyik 
legutolsó fényképe

 

Boldogságszintek – élvezet – szenvedély – magasabb cél

 A másik gondolat, amelynek a bizonyítását láttam az énekesekről szóló filmekben, az a boldogság súlyával, mértékével kapcsolatos. Tudunk csak kicsit, vagy nagyon boldogok lenni? A szakértők válasza erre, hogy igen, s ennek az alapját a boldogság-élmény tartósságában meglévő eltérés adja.

Az első szinten az élvezet forrása a stimulálásban rejlik. Mindaddig, míg valamilyen örömszerző akció tart, úszunk a boldogságban, ha azonban a hatás abbamarad, az élmény is elpárolog. Ez a jelenség az un. rocksztár effektus. Addig tart az öröm, amíg égnek a fények, dübörög a zene, csápolnak a rajongók. Ezt mutatták be a koncertekről készült felvételek.

A szenvedély szintje, amiről Csíkszentmihályi az „Áramlás” (Flow) című könyvében ír, az az állapot, amikor a csúcsteljesítmény alapja az elköteleződés a feladattal és az idő száll észrevehetetlenül. A filmek gazdagon illusztrálták a dalok születésének a folyamatát, Ezek a muzsikusok „úsztak”, „fürödtek” saját zenéjükben. Elég csak a Bohém Rapszódia megszületését bemutató kockákra utalnom…

A tartozni valahová, tenni egy nagyobb – önmagunkon túlmutató – cél érdekében – ez a boldogságformák leghosszabb változata. Ezt Morrison esetében az ember autonóm létezésének, a feltétlen szabadságnak a szolgálata adta. Freddie tudta, biztos volt benne, hogy az afrikai (etióp) éhezők megsegítésére rendezett világméretű gálán való szereplésével eleget tudott tenni apja kérésének: segíteni másoknak, jót tenni az emberiségnek.

S ha a boldogság forrását vállalkozásunkban keressük, hasonló modellel fogunk találkozni. A bejövő profit felel meg az élvezet szintjének. A szenvedély az energia, ami nélkül a vállalkozás csak fogatlan oroszlán. S magasabb cél, értelem nélkül nehéz tartósan sikeresnek lenni.

Vállalkozni – azaz egy önjáró, növekedésre képes, a létrehozóját túlélő – céget alkotni lehet profit, szenvedély és magasabb cél nélkül is, de nem érdemes. Amit viszont mindenképp megéri végiggondolnod, függetlenül attól, hogy a piacon, vagy az élet egyéb területén vállalkozol bármire:

  • Tettél ma valamit saját boldogságod növelése érdekében?
  • Hogyan kapcsolódik léted, teljesítményed mások boldogságához?
  • Melyek a te értékeid?
  • Mi a szenvedélyed?
  • Mi inspirál?
  • Mi a célod az életeddel?
  • Melyek a vállalkozásod értékei?
  • Mi vállalkozásod önmagán túlmutató értelme?
  • Mi a te távlatos célod?

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s