Húsvéti gondolatok a vezetés és a jellem kapcsolatáról

Ferenc pápa intenciói alapján

Egy kitűnő kollégám nyomta a kezembe néhány napja J. Maxwell – általa frissen magyarított – kötetét (Holnapra vezető lehetsz 2.0; fordította Nagy Ádám), amely az ünnepnapok alatt többször is kinyílt a kezemben a 65. oldalnál. Itt kezdődik a harmadik fejezet, aminek „A vezetés alapja: A JELLEM” a címe. 

A korábban egyházi szervezetekben vezető tisztségeket betöltő szerző ezt a fejezetet Ferenc pápával való találkozása élményének a felidézésével vezeti be és tőle idézi azokat a vezetést, vezetőket „megbetegítő” vonásokat, amik azután képesek olyan nagy szervezetek egészségének a megrontására is, mint például a katolikus egyház.

Mivel napjainkban a keresztény és keresztyén értékek egyre gyakrabban válnak a politikai manipulációk áldozatává, érdemes néha visszamenni a forrásokig. Én is azt tettem. Az a tizenöt szimptóma, ami a pápa fókuszába került, (s amikről 2014 karácsonyakor írt) mind megtalálható a világi for profit és non profit szervezetekben is. Ott rombolnak a politikai és állami szervezetek csúcsain, s egyaránt jól azonosíthatók a multinacionális cégbirodalmak irányító testületeiben.

john c maxwell
J. C. Maxwell

Szívesen kezdeményeznék kollektív önvizsgálatot veled együtt, Kedves Olvasóm; vajon hol, mikor, kiben sikerült felfedezni, azonosítani egyet-egyet az alábbi fertőző tünetekből. Vagy még személyesebbre fordítva a kihívást: én, vagy Te mennyiben vagyunk kitéve ezeknek a fertőzéseknek s van-e eszközünk a velük szembeni ellenállásunk fokozására?

  1. A tévedhetetlenség mítosza, az önkritika hiánya

Ez a hatalom patológiája, és egy fölénykomplexumból származik, egy nárcizmusból, amely csak a saját képét látja, és nem látja mások arcát, különösen a leggyengébbeket és a leginkább rászorulókat. Ennek a pestisnek lenne az ellenszere az alázat…

  1. A túlzott ügybuzgalom

Amikor egy vezetőt oly mértékben elönti a saját fontosság-tudata, hogy kíméletlen hajtást kényszerít a csapatára, nem engedve semmi pihenést, lazítást. Ez a túlértékelt fontosság csapdája…

  1. A mentális és [érzelmi] „megkövesedés” betegsége

Droid-ként gyorsan kihalnak belőlünk az érzések. A papírhegyek hamar eltakarják a mögöttük megbúvó embereket. Az, hogy rendszereket építünk ki egy szervezetben, még nem kell, hogy azt is jelentse egyben, nincs tovább helye az örömnek, lelkesedésnek, és általában az emberi érzéseknek…

  1. A tervezés mindenhatóságába vetett hit csapdája

Vezetőként könnyen képzelhetjük magunkat Madách Istenének helyébe, aki Az ember tragédiája nyitószínében vár hozsannát az Arkangyaloktól a „tökéletesre tervezett gépezetére”…

  1. A rossz koordináció betegsége

Miután a vezetők elveszítik a közösséggel való azonosulás érzetét, a test (a szervezet) elveszti harmonikus működését és egyensúlyát; – mondja a pápa -, s ekkor zajjá válik a zenekar játéka: tagjai nem működnek együtt, és elveszítik a csapatmunka szellemét. Amikor a láb azt mondja a karnak: „Nincs szükségem rád”, vagy a kéz azt mondja a fejnek: „Én vagyok a felelős,” – hát bizony ott – erős díszkomfort jön létre.

  1. A vezetés „Alzheimer-kór”-ja

Szinte liturgikus súlyúak a pápai megállapítások: ’Ez azt jelenti, hogy elveszítjük azok emlékezetét, akik saját utunkon, fejlődésünk során tápláltak, mentoráltak és támogattak minket. Ezt látjuk azokban, akikből kihunyt a nagyszerű vezetőkkel való találkozásuk emléke; azokban, akik falakat és rutinokat építenek maguk körül, és így egyre inkább a saját kezük által faragott bálványok rabszolgái lesznek.’

  1. A cím- és rangkórság

Amikor a titulusaink, és státusz-szimbólumaink takarják el elölünk a küldetésünket. Könnyű szerelembe esni jól hangzó megnevezésekkel, s az üres formalizmus hamar teremt kereteket önteltségnek, beképzeltségnek.

  1. Az egzisztenciális skizofrénia betegsége

Ez alatt azt az álszentséget kell érteni, ami képmutatás és a ’kettős könyvelés’ keveréke. A megjátszott szerénység, – ami számtalan apró jelből lepleződik le – társul a világi hívságok iránti vonzalommal …

  1. Kis stílű játszmák, pletykák fúrások fertőzése

Ez az a betegség, mely első pillantásra egy gyors lefolyású náthának indul, de megfelelő ellenanyag hiányában, hamar súlyos fertőzéssé válhat. Az informális kommunikáció, mint a szervezet endokrin rendszere szállítja a salakot, szemetet és más megbetegítő anyagokat. Áramlása során súlyos gócok keletkezhetnek, melyek nemegyszer végzetesek a szervezet azon elemei (tagja) számára, akiket maguk alá gyűrnek.

  1. Bálvány-imádat

Azok számára a túlélés és a felfelé jutás legbiztosabb kapaszkodója bálványozni a feletteseiket, akik nem adni, csak kapni szeretnének, akik tele vannak önértékelési zavarokkal, s a karrierizmus és opportunizmus vezeti a viselkedésüket. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy bálványozni csak akkor kifizetődő, ha maga a bálvány erre „vevő”. Az a vezető, aki a beosztottjai pszichológiai függőségére, a kikényszerített lojalitásra építi a hatalmát, maga teremti meg a legjobb Petri csészét a kór kitenyésztéséhez.

  1. A magunknak valóság, közömbösség kórja

Ez az, amikor minden vezető csak önmagára gondol, és elveszíti a [valódi] emberi kapcsolatok őszinteségét és melegségét. Ez történhet például úgy is, hogy a legtöbb tudással rendelkező személy nem adja át ezt a tudást kevésbé felkészült, tapasztalatlan kollégái számára. Vagy féltékenységből, kárörömből hagyja rossz irányba fordulni társait.

  1. Hite vesztett, pesszimista alapállás

Nincs annál lehangolóbb, mint amikor a szervezet legfőbb irányítóiból hiányzik a pozitív hit, az öröm. A ’májbeteg’, keserű légkör mételye a kezdeményező készségnek, a sikerekben kifejeződő boldogságnak. Maga a pápa is megjegyzi, hogy a humortalan vezető árt a saját szervezetének.

  1. A gyűjtögetés, a felhalmozás betegsége

Ez a saját teljesítményünkbe vetett hitünk negligálásának kifejezése. Megpróbálunk minél többet birtokolni a földi javakból, hogy biztonságban tudjuk magunkat, elfeledkezve arról, hogy felhalmozással csak nehezebbé tesszük az utunkat.

  1. A klikkesedés furunkulusa

Amikor egyeseket közelebb engedünk magunkhoz, és/vagy másokat kizáró módon gondolunk a belső körünkbe tartozónak. A klikkek léte a legbiztosabb bizonyítéka a szervezet integrációja felszámolásának. Ez az a „rákos burjánzás”, amikor a szervezet saját maga ellen fordul és belső harcokban számolja föl önmagát.

  1. Végezetül a kivagyiság, az extravagancia kórja

Az öncélú, szolgálat-mentes hatalom arroganciája, amely megmételyezhet bármily közös törekvést, szándékot. Pillanatnyi előnyökért, egy kis rivalda-fényért képes elárulni a szervezet küldetését. A rágalmazás, mások sárba tiprása a legjellegzetesebb szimptómája, gyakran abba az aljas manipulációba öltöztetve, ami az igazság bajnokának tünteti fel magát…

Források:

  1. Maxwell: Holnapra vezető lehetsz 2.0; fordította Nagy Ádám. Budapest, 2019. Bagolyvár Kiadó
  2. Hamel: The 15 Diseases of Leadership, According to Pope Francis https://hbr.org/2015/04/the-15-diseases-of-leadership-according-to-pope-francis

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s