Kihívás vagy Probléma-megoldás?

Amikor szembesülsz egy megoldásra váró feladattal, – amit meg akarsz, vagy meg kell oldani – akkor ez számodra inkább kihívás, vagy inkább problémamegoldás?” – ezt a kérdést tettem fel a közösségi oldalakon az ismerőseimnek a közelmúltban. Majd kétszázan (198 fő) vették a fáradtságot és válaszoltak.

Üzleti coachként vállalkozók az ügyfeleim, akikkel azért találkozunk hétről hétre, hogy a tulajdonukban lévő, általuk irányított cég egyre közelebb kerüljön a találkozásaink során születő elemzések és felismerések kipróbálása és bevezetése révén a profit-biztos, a tulajdonosok személyes közreműködését nélkülözni képes önjáró működéshez. A címben jelzett kérdést azért tartom fontosnak, mert a közös munka egyik rendre visszatérő élménye, hogy azt, a jövőorientált megközelítést, – ami a beszélgetéseink tónusát adja – rendre kisiklatják a napi működés felnagyított problémáiba való kapaszkodások.

Az a küldetésem, hogy a kis- és közepes cégek döntéshozói is hozzájussanak azokhoz az intenzív, személyre szabott vezetés-támogató eszközökhöz, amik a nagyvállalati és multi környezetben dolgozó menedzserek számára versenyelőnyt jelentenek. Mi több, törekvésem, hogy ez utóbbi csoportból mind többen találjanak üzleti és karrier-perspektívát maguk számára a KKV szektorban. Így tehát az elágazó kérdésfeltevés arra is módot adott, hogy a válaszolók státusza és érdeklődési köre szerint is azonosíthassak bizonyos tendenciákat.

A kérdés feltevésével persze együtt járt egy feltevésem is: úgy gondoltam; a piacon ügyfelek sokaságának a támogatását megnyerni akaró vállalkozók inkább kihívásokat látnak maguk körül, az alkalmazotti létforma „langymelege” inkább probléma-teremtő … Meg azt, hogy a fiatalok a jobban kihívás-pártiak, mint az idősebbek.

Túl azon a „helyzetértelmező” értéken, hogy a válaszok eloszlásából megtudhatjuk, a különböző státuszú és életkorú embereknek egy adott feladat kihívás vagy probléma köntösében jelenik-e meg inkább; van egy mélyebb értelme is a szavak súlyával való foglalkozásnak. Nem kell bő lére eresztett érvelés annak belátásához, hogy a digitalizációs korba lépéshez való alkalmazkodás képessége, azaz a változásra való nyitottság életmentő erővel bír mindannyiunk számára. Akik nem tudnak tempót tartani a big data, a mesterséges intelligencia, vagy a virtualitás és a 3D-s nyomtatás folyamataival, hamar távol találhatják magukat a gazdasági és társadalmi fősodortól.

A tempó tartásának egyetlen eszköze van: a hatékony tanulás. Ami nem lehetséges hatékony tanulástámogató, tudás-megosztó módszerek, eljárások nélkül. (Csak lábjegyzetben: nincs avíttabb, felszínesebb, pazarlóbb képzési struktúra, mint a hazai vállalkozói és szakmai képzés rendszere! Mintha csúzlival szeretnénk a Holdra embert juttatni!)

Két-három olyan tanulástámogató módszertan, szemlélet, keretrendszer létezik a pedagógiában, illetve a felnőttoktatásban, amelyek esélyt kínálnak a „szakadék átugrásához”.

Ezek a (1) probléma-alapú tanulás (Problem Based Learning), (2) esetmunka (Case Based Learning), és a (3) kihívás alapú (Challenge Based Learning) tanulási utak. S mint tudjuk, akinek kalapácsa van, az mindent szögnek lát; nem mindegy tehát hogy a tanuló és tanulásának az eredményét a cége növekedésében közvetlenül kamatoztatni akaró vállalkozó milyen partnert kap üzletépítő programjához tanulás-támogató coachként.

A három módszertan más- más szerepet kínál a folyamat irányítóinak, más-más eszközökkel zajlik a munka és persze más-más beállítódást, hozzáállást igényel a tanuló felnőttektől is; de máshová is lehet eljutni a segítségükkel.

Kik a kihívás-pártiak és ők miért állnak ezen az oldalon?

Először a válaszolókról egy „csoportkép” nagytotálban:

1Kihívás_összesmegoszlás

Az látszik a grafikonból, hogy az engem válaszaikkal megtisztelők körében nagyobb arányban vannak a „kihívás” -orientáltak. Ha a mindkettőre szavazókat két egyenlő részre osztjuk, akkor 51 % esik erre az oldalra.

Más kérdés, hogy ez nem lesz „minősített többség”, mi több a statisztikai hibahatár alatt marad a különbség.

 

Az adatok feldolgozásában és a grafikonok elkészítésében Szilágyi László kollégám működött közre. Köszönet a segítségért!

S mit mutatnak a részletes adatok, ha a különböző életkorok jellemző értékeit keressük?

2Kihívás_kor.JPG

A kihívás a negyvenesek, a probléma az ötvenesek helyzetértelmezése inkább a feladattal kapcsolatban. A harmincas korosztály látszik a leginkább kompromisszum-képesnek. Ők szinte egyharmad-egyharmad arányban állnak a feladathoz a kétféle attitűddel.

Milyen eltérések láthatunk a maguk választotta státuszuk alapján?

Fontos jeleznem, hogy nem előzetesen megadott kategóriába kellett besorolni magukat a válaszolóknak, hanem maguk adhatták meg a pozíciójukat a saját belátásuk szerint.

3Kihívás_foglalkozás

Az látszik az oszlopokból, hogy a tulajdonosok csak kihívást, a vállalkozók leginkább kihívást látnak az eléjük kerülő feladatokban, míg – az előző kettőbe nem került – egyéb besorolás alattiak inkább problémáznak. Nagyon beszédes még a magukat tanácsadó státusz alá besorolók helyzetértelmezése, akik közül senki sem állt a (tisztán) kihívást választók táborába.

A következő ábra az indokokba enged betekinteni: ki miért tette a voksát az adott helyzetértékelésre. (Itt most a „kihívás” -t választók felosztását látjuk.)

3Kihívás_foglalkozás_okok

A sokféle indokot megpróbáltok 10 tematikus csoportba összevonni. Ezek a következők:

  • megoldás fókusz
  • élmény alapú megközelítés tanulási lehetőséggel
  • saját korlátok feszegetése
  • a feladat nem csak probléma megoldása lehet
  • kihívások keresése nem hozza magával a problémák stresszét
  • magasabb szint, mint a probléma megoldás
  • érzelmi bevonódás
  • megközelítés, szemléletmód
  • ha saját magam választom a feladatot, akkor kihívás
  • szakmai feladat
  • ha meg kell oldanom és nem én döntöm el

A felsorolás három első eleme viszi a pálmát a vállalkozói csoportban. Mindhárom motívum erős személyes bevonódásról tanúskodik. Az látszik, a válaszolók között létezik egy olyan kör, akik számára az, hogy túljutnak egy adódó nehézségen, ha végeznek egy feladattal; az egyben személyes növekedésükhöz is fontos hozzájárulás lehet. Ha ezt a csoportot kellene egy jellemző mondással azonosítani, szerintem az ő mottójuk: ’Amibe nem halsz bele, az erősít!

S íme, egy csokor a személyes megfogalmazásokból:

KIHÍVÁS, mert

… a feladatok nem csak problémák megoldására adódnak
… saját korlátaim megtapasztalása és átlépése
…  a feladat számomra nem probléma megoldás.
Igyekszem olyan feladatokat is tudatosan kihívásnak kezelni, ami nem feltétlenül tartozik a kedvenceim közé. A problémamegoldással sokszor csak stresszt “pakoltam” a feladatokra.
Önkéntes szórakozás, meg tudom-e csinálni?
… ha meg AKAROM oldani…
Különleges képességeket igényel, nem mindenki alkalmas rá.
…  tanulható tudást hordoz; …  egy élménnyel több, amely jól feldolgozva építő kocka lehet
motivál, hogy megtaláljam a megoldást
A probléma illetve problémamegoldás nem/ritkán szerepel a szótáramba. Úgy szocializálódtam a munkahelyeimen és a pozícióimban, hogy egy megoldásra váró feladat ne legyen probléma, hanem kihívás legyen. Egy jó kihívás ösztökél és motivál, mindig tanulhat valamit az ember!
A feladat, az feladat, amelyet megoldok. A probléma az másnak a feladata, amit megoldatok!
Bár attól függ, mekkora maga a probléma, de jellemzően kihívásként élem meg.
…  az életben felmerülő helyzetek feladatok, amelyekről döntünk, hogy megoldjuk-e vagy elkerüljük. Tehát ha nekiállunk megoldani, az azt jelenti, hogy elfogadtuk a kihívást feladat megoldásra.
Lélekben még mindig gyerek vagyok.
… nincs két egyforma probléma/feladat és a konkrét helyzet megoldása egyedi megoldást kíván
A mai Magyarországon, ha nem vagy párttag…
Alkalmazni lehet a tanultakat és/vagy új dolgokat lehet tanulni.
Minden probléma, feladat megoldása közelebb visz ahhoz, hogy legközelebb tökéletesebbek legyünk.
Általában kihívás. Vannak olyan helyzetek is (kb. 30%), amikor egyszerűen csak meg kell oldani a felmerült helyzetet, amit akár problémának nevezhetünk.
ez számomra lehetetlen, megoldhatatlan feladat
… meg kell oldani és ehhez meg kell találni a megfelelő megoldást.
Érzem, hogy élek!!
így Én alakítom a jövőbeli céljaimat!
Problémákat nem ismerek, csak megoldandó feladatokat. Kihívásként ezeket azért jó megélnem, …  próbára teszem magam, megmérettetek, és örömmel és büszkeséggel tölt el a teljesítés érzése.
A legnagyobb jól végzett munka öröme, ha olyant találsz fel, amit más eddig nem.
Megoldandó feladat. Nem jelent minden esetben kihívást.
ilyet még nem csináltam, és menne e a dolog
minden új feladat egy kihívást is jelent, de egyúttal a problémákat is meg kell oldani
…  mindig lehet belőle tanulni
Számomra a problémamegoldás statikus kifejezés. Megvan és kész. A kihívás pedig dinamikus. Megoldottam a feladatot és kérem a köbvetkezőt.
nincs két egyforma helyzet, problémamegoldás. Minden helyzet egyedi…
KERESEM AZ ÚJAT, A JOBBAT, GYORSABBAT, GAZDASÁGOSABBAT …. ÉS A MEGOLDÁSOKAT AZ ELŐBBIEKRE

 Mi a helyzet a „problémásokkal”?

5Probléma_foglalkozás_okok

Ebben a körben is előfordulnak azonos (megoldás fókusz), vagy hasonló motívumok. S azt hiszem, ez természetes is. Itt azonban – érdekes módon – sokkal kiegyenlítettebb az indokok előfordulása. Nagyobb arányban csak a hétköznapiság, a megoldás és a külső kényszer fordul elő. Bejön a stressz-faktor és a „leminősítés”: „alacsonyabb szintű, mint a kihívás”.

Lista-szerűen a kategóriák:

  • hétköznapi dolog
  • megoldás fókusz
  • külső kényszer
  • sokkal emberibb
  • érzelmi bevonódás eredmény fókusz
  • logikai feladat
  • kreativitást igényel
  • ez a helyes kifejezés
  • fejlődés
  • a kihívás stresszt jelent a probléma megoldást stresszmentesen kell kezelni
  • alacsonyabb szintű, mint a kihívás
  • gyakorlati megközelítés
  • szellemi tevékenység, nem érzelmi

 

Itt is összeválogattam egy csokrot a személyes megfogalmazásokból és az első, ami feltűnik a két megközelítés között, hogy itt sokkal erősebbek a külső tényezők. Rendre előforduló kifejezés a kell, s a hétköznapiság, a rutin!

PROBLÉMAMEGOLDÁS, mert

Amennyiben hétköznapi dologról van szó, és nem igényel speciális tudást vagy képességeket, és nem tűnik lehetetlennek, az én szóhasználatomban ez problémamegoldás.megkeresni a megoldást

megoldásra váró feladatról volt szó a leírásban

Kihívás alatt inkább a hosszabb folyamatokba rejlő dolgokat értem

A problémamegoldás sokkal EMBERIBB, komplexebb megközelítést fejez ki, mint a kihívás. Utóbbi kicsit öncélú, egoistább megközelítés figyelembe véve persze, hogy egy coach kérdezi, tehát feltételezem alapvetően nem kizárólag személyes problémákról van szó.

Ilyenkor felpörgök, ami pozitív számomra. Ha megvan az eredmény, az meg külön jutalom.

Nincs lehetetlen csak tehetetlen

Logikai feladat, az ember a megoldást, a legjobb megoldást keresi.

…  így jutok el a megoldásig. Átgondolom, felkészülök, megvizsgálom az eddigi tapasztalatokat, kialakítom a tervet és megcsinálom

…ha meg KELL oldani…

Megoldandó feladat.

Használhatom az eszemet, kreativitásomat.

Ez a helyes magyar és angol kifejezés is. (Huston, we have a problem!) A kihívás és a chalange erőltetett kifejezések.

Minden feladat azért van, hogy megoldást találjunk rá vagy fejlődjünk általa

Nincsen fizikai korlátok, előbb vagy utóbb bárki megoldhatatlan.

Problémára megoldást kell találni

Milyen felismeréseket származtathatunk a fentiekből?

Táblázatban összefoglalva a különbségeket:

Probléma-alapú tanulás 

(Problem Based Learning)

Kihívás alapú tanulás

(Challenge Based Learning)

„elszámolás a múlttal”

„arccal a jövő felé”

erős külső megrendelői nyomás

belső indíttatás

koncepció-vezérelt

akció-vezérelt

lokális jelentés

globális jelentés

a mentor értékelhet

a mentor késztet

aktuális

hosszú táv

ismétlő

újat kereső

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s