A nagy visszavétel!

Legyen mindenkire kiterjesztett jó betegellátás, legyenek szuper kórházaink (szuperkórházak, így egybe írva), legyen magas színvonalú idősgondozás, legyenek jó gyermekjóléti intézmények, legyen elérhető mindenki számára a lehető legmagasabb szintű oktatás …- ezek természetes elvárások egy modern jóléti társadalomban. Gondolom ebben egyet tudunk érteni? Hiszen rahedli mértékű adóelvonás terheli a munkánk után járó jövedelmeinket, hiszen nem rakhatunk egyetlen árucikket se a kosarunkba a boltban anélkül, hogy Európa legnagyobb, – mit Európa – a világ legnagyobb mértékű forgalmiadója ne sújtaná a vásárlási szándékunkat! Tehát lenne miből az igényeinket kielégíteni.

Igen, ez egy nagyon egyenlőtlen játszma a modern állam és a magányos állampolgára között. Az állam einstandolhat, úgy von el, akkor és annyit, amennyit jónak gondol, én azonban – polgárként – legfeljebb moroghatok négy évente a szavazó fülkében, nézve a szavazólapot: „Egyik kutya, másik eb!”

Most, a pandémiás időszakban – hihetetlen, – történt egy fordulat ebben a játszmában. Jól észrevehető módon megváltozott az egyik fél viselkedése: az ÁLLAMBÁCSI kezdi visszavágni a befizetendő közterheket, ezer csövön kürtöli világgá: maradj otthon és gondoskodj szeretteidről, magadról, a gyerekedről TE MAGAD! Nem kell hitelt fizetned, se adót, de nincs is tisztességes egészségvédelem, egészségmegőrzés. Katonákat tud az utcára küldeni, de a védőfelszereléssel, a gyógyító eszközökkel sumákol, mismásol. A munkahelyek megőrzésének fontosságáról beszél, miközben alamizsnákat lök a hazai vállalkozóknak, akik a magyar népesség háromnegyedének a foglalkoztatását biztosítják jobb napokban.

Azt mondja, az iskola otthonról is működtethető, csak vedd meg a kütyüt hozzá és biztosítsd a kis- és nagykorú gyermeked fegyelmezését a táv-agymosás időszakára is! Azaz tedd félre a távmunkádat és ülj mellé, s ellenőrizd, hogy a kiadott feladatokat időben vissza tudjátok küldeni kinyomtatva, befotózva, beszkenelve.

Ebből az állapotból visszatekintve lehet, hogy nem is tűnik abszurdnak a váltás, amikor azt kérdezem: Hogyan démonizálhat egy király egy országnyi népet, hogy alattvalóként kövesse parancsait? Hogyan tarhatott béklyóban háromszázezer angol egy kontinensnyi embert Indiában? Hogyan válhatott a több tízmilliós Németország gyilkoló gépezetté néhány tucat magától elszállt náci keze alatt? Ezt a képet azért tartottam fontosnak felidézni, mert a dolgok természetes rendje a kilengésekkel zajló fejlődés.

A társadalmi, politikai, gazdasági folyamatok, tendenciák, akár felismerjük őket, akár nem, az emberek törekvéseinek, szándékainak energiájától függenek. A hatalom a szándékaink, törekvéseink manipulációjával tudja megőrizni státuszát. Ezekre a szélsőséges kiszolgáltatottságot jelentő helyzetekre úgy kerülhet bármikor sor, hogy (mi, emberek) elhisszük: a feljebb való(nk) gondoskodik rólunk. Kényszer nyomása alatt vagy saját szándékunkból átruházzuk rá az életkörülményeink meghatározásának jogát, az életünk fenntartásához nélkülözhetetlen feltételek biztosítását.

De most, 2020 márciusában kiderült, hogy a király meztelen. A kijárási korlátozás és más kényszer-intézkedés azt üzeni, hogy erre tovább már nem képes, s mi azzal tehetjük a legtöbbet önmagunk védelme érdekében, ha saját kezünkbe vesszük sorsunk irányítását. Itt a legjobb alkalom a nagy visszavételre. Ha már úgyis visszaszorultunk saját otthonainkba, állítsuk föl saját prioritásainkat és foglalkozzunk azzal, ami valóban fontos a számunkra!

Kezdjük az öregjeinkkel! Ez különösen tetszene nekem, mert ennek én is a kedvezményezettje lehetek, lévén, hogy nincs nálam öregebb élő felmenőm! Régen, amikor több generáció élt egy fedél alatt, mindig akadt valami aktivitás, amivel a nagyszülők hozzájárulhattak a családi üzem működtetéséhez. Most a Viberen vagy Skype-on keresztül az unokáknak szóló esti mesemondás is megteszi. Az idősgondozás meg a napi chat-tal letudható. Itt is szerencsés vagyok: ha a négy gyerekem beosztja egymás között, mindig akad majd, akinek lesz néhány perce ellenőrizni, szenvedek-e szükséget valamiben…

Ami a szociális védelmet illeti, itt már nem állnak annyira kedvező irányban a dolgok. Tudom – persze – hogy az a legjobb szociális ellátás, amire nem kell sort keríteni. A védő, óvó közösségek tartják fönn a méltó emberi élet kereteit. Az izolációs parancs erre eléggé kevés esélyt nyújtana … offline, no de online? Soha ennyi színes, ötletes, élmény alapú portál, csoport, platform nem működött, mint napjainkban, melyek mind-mind melegséget, szeretetet, élményt, és más fontos üzeneteket juttatnak el a képernyőik elé kényszerült emberekhez.

A devizahitel-károsultak, a látássérültek, és más sajátos szükséglettel élők és hozzátartozóik keresik az egymásba kapaszkodás csatornáit, fokozott frekvenciával osztják meg a híreket, információkat egymás között, segítenek a kockázatok és lehetőségek azonosításában…S ez a szolidaritás szélesebb körben is terjed, (versenyben a vírussal), sőt napról napra növekszik. S ebben nem jelent gondot az online térből átugrani biciklire és segíteni a gyógyszerrecept kiváltásában, a bevásárlásban. A támogatói készség képzeletbeli rangsorában a sor végén az oligarchák állnak, akik kastélyaikba visszabújva reszketve nézik, hogy füstöl vagyonuk alá a járvány szele…

Ha a legjobb szociális munka az, amire nem kell sort keríteni, akkor beláthatóan igaznak kell lennie ennek az összefüggésnek az egészségügyre is. Ezt prevenciónak, egészségmegőrzésnek, egészségvédelemnek hívják. Ezt tanuljuk most. A tápláló és egészséges ételek receptjeinek cirkuláltatásával például. Nekem a legújabb a pikáns batáta krém leves receptje volt, isteni, tudom ajánlani! Rövid zavarodottság után egyre-másra nyílnak az online edző- és fitnesztermek. Kiderült, hogy jól szervezhető a távirányítással a tréneri munka.

Mire a hiányt kihasználni szándékozó nyerészkedők, „pofátlan” árdrágítók maszkjai piacot találnának, az élelemes DIY (csináld magad) meg önkéntesek sora – legutóbb pl. egy színház jelmeztervező, varró csapata – már halomra gyártja a pelenkából a minimális prevencióra alkalmas eszközt. Felébredtünk, s tudjuk, a saját egészségünkért elsősorban mi magunk vagyunk felelősek! Ez azért nem számít könnyített pályának, mert rengeteg fake news, álhír, megtévesztő infó között kell navigálnunk, mire hiteles forrásokhoz juthatunk.

A végére maradt a legnagyobb labda, amit leüthetünk: Az otthontanulás megszervezése és lebonyolítása kell, hogy ráébresszen minket egy eddig tőlünk elzárt és misztifikált hatalom – az állami oktatási monopólium – tarthatatlanságára. Ha tudni szeretnéd, milyen lehet gúzsba kötve táncolni, csak képzeld magad egy hátrányos helyzetű település elsős, másodikos gyerekeket tanító pedagógusának. Ez a bűvészmutatvány, amit napról napra gyakorolnak az internetes manézsban, lehet, hogy rengeteg helyen bejött és sikeres, de az is lehet, hogy van, ahol a porond fűrészporában landol a produkció. Az, ami a szülők által nyújtott védőháló nélkül végzetes következményekkel járna!

Miután napról napra és hétről hétre láthatóvá válik, hogy mennyire nem életre való, mennyire nem gyerekközpontú ez a balansz, hát élj a helyzet adta eséllyel és vedd kezedbe a gyermekeddel tölthető értékes idődet és tanulj tőle annyit csak, amennyit csak lehet. Játszatok közösen felfedezőset, hozzatok létre független chatszobákat, ahol a gyerekek egymást tudják tanítani, ahol mód lehet a tét nélküli eszmecserékre.

Mert a fejlett világban a továbbiakban nem lesz szükség arra a fajta iskolára, amibe épp most öntenék bele az új tanterv minden eddiginél merevebb ismeret-beton kockáit. Azzal segítünk fiainknak, lányainknak a karanténban, hogy példát mutatunk a változásra való képességből. Ha a magunkért való felelősség bizonyítottan úgy lesz teljes, hogy abba belefoglalódik a másik sorsáért való aggódás, az együttműködésre való hajlam.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s